Rózsa-Flores Eduardo: Trianon- Nemcsak az ország lett csonka, hanem a nemzettudat is

...a mi sorsunk még nem teljesedett be. A csapások súlya alatt összeroskadtunk s a fajdalomtól felzokogott a lelkünk.
De mint Istenítéletes vihar a levegőt úgy tisztítanak meg minket is a szenvedések és edzenek keményebbre a csapások. A lemondás borzasztó órájában fogamzik meg bennük a nagy elhatározás, hogy azért is élni fogunk s hogy becsületes iparkodással, dacos törekvéssel, szent akarattal és megszentelt munkával szerezzük vissza mindazt, amitől ma megfosztották.

"Boldog, ki a reá mért láncokat
Itt nemesen tűrve viseli,
S a hervadó gyenge virágokat
Az erkölcsnek s észnek szenteli!"
/ Berzsenyi Dániel /

Ama bizonyos napon a Magyar Távirati Iroda azt jelentette:

"A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltattak szirénáikat, és a borzongós őszi és levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok, a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma délután 4 óra 30 perckor írták alá a Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt.
Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többi mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága szép magyar centrumokat.
Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert, és béklyókat raktak dolgos két kezükre. És a világ urai ma azt hiszik, hogy befejeztek művüket, hogy kifosztva, kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell ránk borítaniuk szemfedőnek.
Pedig a mi sorsunk még nem teljesedett be. A csapások súlya alatt összeroskadtunk s a fajdalomtól felzokogott a lelkünk.
De mint Istenítéletes vihar a levegőt úgy tisztítanak meg minket is a szenvedések és edzenek keményebbre a csapások. A lemondás borzasztó órájában fogamzik meg bennük a nagy elhatározás, hogy azért is élni fogunk s hogy becsületes iparkodással, dacos törekvéssel, szent akarattal és megszentelt munkával szerezzük vissza mindazt, amitől ma megfosztották."

1920. június 4. Magyarország történelmének legnagyobb tragédiája, a világ történelme szégyeneinek az egyik legnagyobbika.
A tatárdúlás, a törökvész, a Habsburg-uralom nem tudott olyan kárt okozni  ennek a csodálatos népnek, mint amit Trianon okozott.
Az említett és nem említett, minket ért tragédiák valahol megmagyarázhatóak, Trianon nem. Hogy ott mi történt és miért történt, pontosan tudni nem lehet.
A végeredmény: megbüntettek egy olyan népet, amely az összes között a legártatlanabb volt. Olyan büntetést szabtak ki, amelyet sem előtte, sem utána nem alkalmaztak ilyen mértékben, szétszedték az országot, területeinek nagy részét olyan népek kapták meg, mint a köpönyeg-forgató Románia.
Az ügy előzményeihez tartozik a Honfoglalás-kori Magyarország, mert itt ismeretlen fogalom volt az alá-fölérendeltség. Az akkori, hűbéri Európának ez nem tetszett és - az ő szemszögükből nézve, érthető módon - ezt mindenképpen el akarta pusztítani. A jó példa ragadós és senkinek sem hiányzott a szolgák lázadása, akik ugyanilyen jogokat próbáltak maguknak kivívni.

I. István megnyitotta az ország határait a nemzetiségek előtt, mert úgy érezte, hogy ez adja a nemzet erejét. Jöttek hát szépen a különböző nációk, csak a testvérnépek nem jöhettek, mert az egyház őket „pogánynak” minősítette. I. István adómentességet adott az idegen népeknek, miközben a magyarokat jól megadóztatta. Kérem, ha érzéki csalódást éreznek, és hirtelen azt hiszik, hogy a mostani időkről írok, leszögezem: nem! I. István idejéről van szó.

1241-ben tragikus események történtek. A tatárok meg akarták hódítani Európát és ehhez IV. Béla segítségét kérték, magyarul szövetséget ajánlottak, mint  testvérnépnek.

IV. Béla ezt visszautasította, a végeredmény ismert. 1241.  Muhi puszta. A Magyar nép egyik legnagyobb tragédiája. A szövetség helyett védtük Európát.

1526-ban ez a felhígult, de még mindig csodás nép nem engedte a törököket átvonulni az országon, pedig ők csak ezt kérték. Nem. Mi védtük nyugatot. A törökök háborúja nem ellenünk, hanem a Habsburgok ellen irányult.
Ha elfogadjuk a szabad átvonulást, nincs 150 éves török uralom és nincs több száz éves Habsburg elnyomás. Igazán hálásak voltak a Habsburgok. Mi is nekik, mert a jelen időkben is világsztárokként kezeljük őket, mintha a legnagyobb jót tették volna velünk.
Érdekes nép vagyunk, az biztos.

Persze a betelepítés I. István halála után sem szűnt meg és tartott 1920-ig, sőt tart még azóta is. Amint láthatjuk, vendégszeretőek is vagyunk.
Ezek a vendégek anyaországi segítséggel a legkülönbözőbb hazugságokat terjesztették rólunk, a nacionalista, soviniszta jelző ezek közül az élen járt. A rágalmazási hadjárat ellen sem a Habsburgok, sem a „magyar” király nem lépett fel.

1920-ban Ausztria egy 900 éves egyezményt szegett meg mikor az Őrséget /jelenleg Burgerland/ magának követelte. I. István felesége a német - római császár lánya, Giesel, úgy szerepel az okmányokban, mint kezesség, biztosíték, annak a biztosítéka, hogy cserébe a bécsi medencéért a németek ellenünk soha, semmilyen területi követeléssel nem lépnek fel. Ausztria ezt az egyezményt szegte meg, amikor szövetségese ellen fordult ezzel a területi követeléssel.
De hát ez csak egy csepp a tengerben, mert a területi követelések nagyobb része nem függ össze az osztrákokkal.

Mi vezetett hát Trianonhoz?
Nagy-Magyarországot szoros gyűrűbe fogta a lengyel, cseh, morva, osztrák, német, délszláv népek özöne. A magyar terület kettéosztja a szlávokat és megakadályozza egy egységes és hatalmas birodalommá válását. Ezért hát a nagy gyűlölet.
Trianonnál megalakul Csehszlovákia, de a tótok és csehek közötti hatalmas ellentétet soha nem sikerül megoldani, hiába köti össze őket a pánszlávizmus eszméje.
A végeredményt tudjuk, 1992-ben szétesett az egész, a többi, kényszerrel összeboronált országgal együtt, mint pld. Jugoszlávia.
A cseheknek óriási szerepük volt a Trianoni tragédiában, mert  Masaryk  és Benes nélkül talán ez soha nem történt volna meg. Masaryk egyetemi, Benes pedig gimnáziumi tanár volt. Kramal Karel, elismert cseh politikus szerint: „Benes olyan eszközöket használ a politikában, amelyeket minden erkölcsös ember a legélesebben elutasít.”
Politikájuk lényege az volt, hogy a közép-európai népeket egyesíteni kell, cseh vezetéssel. Ebben az egyesült közép-Európában Magyarország nem létezik...
Ki döntött Trianonban? - ez a legfogósabb kérdés. Miért tűrték el a legnagyobb hazugságokat is, szemrebbenés nélkül? Miért változtatta meg Wilson elnök két évvel korábban tett kijelentéseit, melynek lényege, hogy a háborúnak nincsenek győztesei és vesztesei, és a hovatartozást népszavazással kell eldönteni.
Miért nem fogadták el 1917-ben az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójának különbéke ajánlatát? Nem volt szabad elfogadni? Lehet, hogy a végső cél magának a Monarchiának a felszámolása volt?
Nem hiszem. Ha valaki olvasott az Illuminátusokról, akkor egyértelművé válik, hogy az ő céljuk minden esetben a háború  /háborúk/ elhúzódása volt és az a mai napig is így van. / Tekintve, hogy megalakulásuk óta nem titkolt céljuk  egy világkormány megteremtése, ennek érdekében semmitől sem riadnak vissza. Pénzügyi hátterük  biztosított, hiszen a Rothschild Ház áll mögöttük és az áldozatok nagysága és száma nem számít. Ők pénzelték és szervezték meg a Francia forradalmat. Érdekük volt, hogy mozgásban tartsák a gyarmati háborúkat, hogy ezek gyengítsék a Brit Birodalmat.

1789-re, az Illuminátus-rend megszervezője, Adam  Weisshaupt  /neve alapján a származását nem nehéz kitalálni/ megparancsolta, hogy szervezzék meg a francia forradalmat is.   Ezt még az sem akadályozta meg, hogy  1784-ben egy Zwack nevű német író kiadott egy könyvet az Illuminátusokról, melyben részletesen leírta a forradalom kirobbantatásának a tervét és azt futárral elküldte a francia illuminátusok főnökének, Robespierre-nek, akit Weisshaupt a forradalom tüzének a szításával bízott meg.
A futárt, aki a könyvet vitte, villámcsapás érte, amikor Párizs felé vágtatott. A rendőrség megtalálta nála a felforgató jellegű írást és azt átadta a hatóságoknak. Az anyag tanulmányozása után a rendőrség parancsba kapta, hogy tartsanak házkutatásokat Weisshaupt újonnan szervezett Grand Orient páholyainak hivatalaiban és a tagok lakásain. Itt újabb bizonyítékok kerültek elő, melyek lényege a háborúk és forradalmak létrehozása, a világkormány megalakításáért és ennek feje maga Rothschild lenne.
1785-ben a bavariai kormány betiltatta az összes Grand Orient páholy hivatalát, az illuminátusok működését és 1786-ban közzétették az összeesküvés tervét: „Az Illuminátus Rend és a szekta eredeti írásai” címmel. Ezt megküldték az Európai kormányoknak és a vallási vezetőknek, de a Rothschildok hatalma akkora volt, hogy senki sem vette ezt komolyan. Sajnos a helyzet a mai napig sem változott.
Ha a kommunista szót hallja valaki, mindenre gondol, csak arra nem ami valójában történt. Az 1850-es évek elején egy Angliából érkezett illuminátus, Right, New Yorkban arról beszélt, hogy a nihilistákat, ateistákat és más felforgató csoportokat egy közös táborba fogják szervezni, akiket majd kommunistákként fog megismerni a világ!!!
Marx és Engels az illuminátusok pénzéből megírták  „A tőké”-t és a Kommunista Kiáltványt az angliai Sohoban.  A kommunizmus nem ideológiai alapon szerveződött, hanem az illuminátusok megrendelésére, félelemkeltésre.

Időközben  Karl Ritter német egyetemi professzorral megíratták az „Antitézis”-t. Úgy gondolták, hogy az egymással ellentétes ideológia az embereket két táborba osztja, akik majd egymással harcolva önmagukat semmisítik meg. Karl Ritter munkáját - annak halála után - Nietzsche folytatta, amelyből kifejlődött a fasizmus és később a nácizmus.
A folytatás nyilván mindenkinek ismerős, az első és második világháború.
A Franciaországban történt futárbaleset után természetesen kénytelenek voltak az Illuminátusok egy kicsit óvatosabbá válni és újabb neveket kitalálva folytatták tevékenységüket. Az egyik ilyen szárny a szabadkőműves páholy lett. Az illuminátusok egyértelműen keresztény-ellenesek voltak, ugyanez nem mondható el általánosságban a szabadkőművesekről, de egyes ágairól viszont igen. Ezekbe az ágakba tömörültek a illuminátusok.
1859 és 1871 között az illuminátusok akkori vezetője Albert Pike kidolgozott egy katonai tervet három világháborúról, forradalmakról, mert meg volt arról győződve, hogy ez közelebb viszi az illuminátusokat végső céljuk eléréséhez, az „egy világkormányhoz”.
A kártyát nagyon jól keverték, mert látszólag össze nem függő események, mint pld. Ferenc Ferdinánd meggyilkolása, ki tudott kirobbantani egy világháborút.
Semmi más nem kell hozzá, csak a kommunizmus, nácizmus, cionizmus eszmeisége, melyek önmagukban is mind zavarkeltők és úgy táplálják a háborúkat, forradalmakat, mint az anyatej.
Az első világháború célja a cárizmus elpusztítása volt Oroszországban. Amennyiben itt a kommunizmus győz, azt fel lehet használni a többi kormány megdöntésére. A kommunizmus ezentúl, ragyogó eszköznek tűnt a kereszténység felszámolásához.
Hát így érkeztünk el Trianonhoz.

A leírtak függvényében már nem is olyan nehéz egy kicsit kombinálni, hogy rájöhessünk arra, miért is változott meg Wilson elnök véleménye 2 év alatt.
Amikor az Amerikai Egyesült Államok belépett az I. Világháborúba, annak rögtön vége is lett, hiszen a már említett ígéretek szerint nincs győztes és vesztes, népszavazáson kell eldönteni a hovatartozást.
Ehhez képest népszavazást soha nem tartottak, a legszemenszedettebb hazugságokat is szemrebbenés nélkül hallgatták. Ezután már nem számított semmi, hiába tette közzé elképzeléseit korábban Wilson elnök 14 pontban.
A legnagyobb hazudozó a román Bratianu volt, aki a Négyek Tanácsa előtt olyanokat mondott, amit valószínűleg ő sem hitt el. De a történet itt már egész másról szólt.
1918. november 3-án a tűzszünet megköttetett Weber tábornok /monarchia/ és Diaz tábornok /Szövetségesek/ aláírásával és ez Magyarország részéről a háború befejezését jelentette.
A tűzszünet után a szerb hadsereg megszállta a Szerémséget, a cseh katonaság pedig számos felvidéki Magyar várost foglalt el. December 17-én a románok engedélyt kaptak az Antant-tól, hogy a demarkációs vonalat észak  felé átléphessék.  A Károlyi- kormány hiába tiltakozott. Ennyit ért egy tűzszüneti egyezmény.
Maga Trianon pedig a leírtak szellemében talán már nem is akkora talány.
Wilson elnök szabadkőműves volt és nyilván fontosabb volt alávetnie magát a Szabadkőműves Kongresszus határozatainak, mint kiállnia elvei mellett.
Ha az illuminátusok működését nézzük, akkor Trianon törvényszerű volt.
Nemcsak a Magyar Nép, hanem Isten ellen is egy olyan bűntettet  vittek véghez, amelyik megtorlatlanul nem maradhat. / Nem visszavágásra, erőszakra gondolok!/
Isteni segítség nélkül ezt ma már helyrehozni lehetetlen.
De hát a céljuk is ez volt. Amíg ez az állapot fennáll, nem lesz igazi béke a szívekben.
A bitorlók nagyon jól tudják, mit követtek el, a félelem mindig ott ül a szívükben.

Nem véletlen, hogy azóta is minden miniszterelnökünk kijelentette, hogy tiszteletben tartja a határok sérthetetlenségét. Mindig nyugtatni kell azokat, akik elrabolták földjeinket, megnyomorították népünket, szolgaságba taszították, lassú kínhalálra ítélték.
És természetesen azokat is, akik ennek létrejöttében döntő szerepet vállaltak.
Ezek után érthető, hogy miért van olyan csend e témában. A Holocaustot naponta emlegetjük, naponta hivatkozunk rá, de Trianonról mélységes csend van. Azok, akik a főszerepet játszották, hallgatnak, mintha a legmélyebb igazság vezérelte volna őket a döntés meghozatalában. Biztos vagyok abban, hogy Amerikában a legszélesebb néptömegeknek halvány elképzelésük sincs Trianonról és Wilson elnöknek abban játszott szerepéről. Óvatosan fogalmazva, az amerikai nép nem tartozik a kedvenceim közé, de végigolvasva az illuminátusok tevékenységét, a nagy néptömegek közelebb kerültek a szívemhez, mert ők is csak áldozatok.
A pénz - hatalom. Akinek a kezében van, az a világ ura lehet, ha ügyesen csinálja.
A történelem ismert. Az I. Világháborút követte a második, a világ azóta is forrong.
De hát ez a cél. Az ENSZ megalakult, a szálak kezdenek rendeződni. A világkormány ideája elérhető közelségbe került. Még szítani kell az ellentéteket, állandó forrongásban tartani a világot és a terv megvalósul - ha hagyjuk.
Ez az anyag - melyből az Illuminátus Rend tevékenységét  feldolgoztam - 1995 januárjában jelent meg. Azóta történt egy olyan dolog, amelyik nemcsak Amerikát, de világot is megrendítette. 2001. szeptember 11-e, az ikertornyok, a Világkereskedelmi Központ elleni terrortámadás. Jelenleg, miközben ezeket a sorokat írom - a világ tiltakozása ellenére - közel kerültünk –Irak után- az Irán elleni támadáshoz.
Kérem gondolják végig, hogy a leírtak alapján mi lehet a mozgató-rugó.

Végezetül tisztáznunk kell, hogy mi várható Trianonnal kapcsolatban. Évekkel ezelőtt láttam egy műsort, amelyben a volt MDF kormány miniszterelnöke beszélt. Trianonnal kapcsolatban azt mondta, hogy a békeszerződés felülvizsgálata most nem időszerű!!!
Hát akkor mikor? - kérdezem én. Az elmúlt 87 évben soha sem volt időszerű, most sem az, akkor mikor? 5 év múlva, 10 év múlva?
Ha így állunk hozzá, akkor lássuk be - sohasem!
Egyszer el kell kezdeni, mert ha nem, akkor tényleg azt kell mondani, hogy sohasem.
Hála Istennek, úgy érzékelem, hogy egyre nagyobb a tábora azoknak, akik változtatni szeretnének. Ezt a gyalázatot meg kell szüntetni és ehhez, amint említettem Isteni segítség kell. De ne felejtsük el, hogy a Jó Isten csak akkor segít, ha mi a saját részünket hozzátesszük!

A remény hal meg utoljára, szokták mondani.

Nostradamus jóslata ezzel kapcsolatban így hangzik:

Az Erdőn túl él az ország jobbja,
de számában kisebbik része,
földjét az erősebb elrabolja,
ezeregyszázból NYOLCVAN évre.
Már csupán nyelvében él, de él még,
s gyarapszik, míg Erdőn innen fogynak,
az ő küzdelmük hozza el a békét
és egységet minden magyaroknak.

 /Nostradamus Hungaricus, 90.sz. jóslat./

Bizonyára Önöknek is feltűnt, hogy a nyolcvan év letelt.
Semmi más dolgunk nincs, mint beteljesíteni a jóslatot.
Segíts magadon, az Isten is megsegít!

"Ha sírva is, de vigadunk,
Míg fölragyog magyar napunk,
Míg álmok élnek s zendülnek dalok,
Míg magyarok leszünk mi magyarok!"
/ Juhász Gyula /

(elhangzott Szurdokpüspökiben, 2007. június 3-án délelőtt, az országzászló előtt)

A román sajtóban, illetve az onnan informálódó magyarországi lapokban két alkalommal, legutóbb négy héttel ezelőtt olvashattunk arról, hogy a székelyföldi autonómia kivívására egy állig felfegyverzett alakulat, a „székely légió” készül a Hargita-hegységben, élén egy bizonyos Révész Tiborral, aki sepsiszentgyörgyi származású. A február elején megjelent – egyébként nevetséges – irományt természetesen „kielemeztük” a Székely Hírmondó idei ötödik számában, melyben többek közt felmerült Rózsa-Flores Eduardo, magyar-bolíviai származású, jelenleg Magyarországon élő író-újságíró neve is, mint – háborús tapasztalatai okán – Révész fegyvertársa, akinek internetes levélben tettünk fel néhány kérdést a téma kapcsán.

–A román sajtóban az ön nevét összefüggésbe hozták mind Carlos-szal, a hírhedt venezuelai terroristával, mind a székely légióval. Ki is valójában Rózsa-Flores Eduardo?

– Mindenféle fennhéjázás nélkül állíthatom, eléggé közismert személy vagyok a magyar, illetve egyes külföldi médiák számára. Kis tájékozódás után – például internetes kereső használatával – megállapítható, ki vagyok valójában, mivel foglalkozom. Nem élek titkos életet, több e-mail-címem szintén pillanatok alatt megszerezhető etcetera. Magyarul: sajnálom, de nem vagyok reinkarnációja vagy alteregója sem James Bondnak, sem Superman-nek, sem a „zsákos” embernek… Rambo is távol esik tőlem, sőt... Kilenc évig szerkesztője voltam a Kapu nevű folyóiratnak, eddig hét kötetem jelent meg, tárcákat írtam, jelenleg a www.jobbik.net egyik szerkesztője vagyok. Egy, még ha nem is egyszerű, de normálisnak mondható, hedonista, tehát pocakosodó íróember vagyok. Az egy másik kérdés, hogy van önálló véleményem a világ dolgait illetően, a véleményemet megvédem, ha kell, bármi áron.

–A Révész Tibor által vezetett, dunaújvárosi Székely Légió Sportklubot a román sajtóban nem első alkalommal gyanúsítják már a román állam elleni szervezkedéssel. A mese ezúttal annyiban új, hogy az ön neve is felmerül. Mi a véleménye erről?

– A Ziua-féle marhaságokra rátérve: ilyeneket eddig csak a szerbek írtak rólam előszeretettel, olyan képet festve rólam, hogy komolyan állítom, álmomban elkezdtem félni saját magamtól. Csupán utána kell nézni az életrajzomban, kedves bukaresti kollegák – enyhén szólva siralmasan nevetségesek a leközölt állításaik. Nem tudom, mit értenek „szélsőjobboldali szervezetek” alatt, mindenesetre kijelentem, semmilyen olyan szervezetnek nem vagyok a tagja, melyet akár önkényesen, tetszőlegesen lehetne „szélsőjobboldalinak” titulálni. Nem vagyok vezetője semmilyen szervezetnek, bár igaz, egy rövid ideig, 2006-tól alelnöke vagyok az egyik magyarországi parlamenti párt vidéki szervezetének. Annak a pártnak most is a tagja vagyok. És nem voltam Carlos Illich Ramirez Sanchez tolmácsa. Megjegyzem: nem elhatárolódni kívánok a román napilap cikkében szereplő többi személytől, hiszen ők a barátaim. Ellenkezőleg: szolidaritásomról szeretném biztosítani őket, valamint arról, hogy továbbra is küldeni fogom cikkeimet, tárcáimat, verseimet az általuk szerkesztett internetes portálhoz – www.szekely.tk –, amennyiben igényt tartanak rájuk.

–Apropó Carlos. Ismerte egyáltalán a világhírű terroristát?

– 1960-as születésű vagyok, 15-évesen kerültem Magyarországra, tehát a „Sakál” magyarországi tartózkodásának időszakában alig 20 éves voltam. Nem Carlos vett maga mellé, hanem spanyol anyanyelvűként, kizárólag a szolgálati helyemen – határőr voltam Ferihegyen –, parancsot teljesítve tényleg többször találkoztam vele. Sajnos nem a tolmácsa voltam. Sajnos, mert akkor többet tudnék azokról, akik Magyarországra beengedték. Gondolom, ez mindenkit igazán érdekelne, nem?
–Kalandornak és zsoldosnak nevezték a román napilapban. Vállalja ezeket a „jelzőket”?
– Azért, mert 1991 augusztusában felmondtam a spanyol napilapnak és a BBC World Service-nek, melynek tudósítója, azaz újságírója voltam, és beálltam a Horvát Nemzeti Gárdába, önkéntesnek; azért mert hónapokon keresztül, amíg lehetett, részt vettem az Árpád-kori, magyarok lakta Szentlászló védelmében? És mert azután is maradtam Horvátországban, és az elnyomott baranyai magyarokkal vállvetve harcoltam a megszálló szerb csetnikek ellen? Ezért lennék kalandor? Miről beszélnek? Annyit az előbbi témához, hogy ha bárhol, bármikor, bárkik bántják a magyar testvéreimet, sanyargatni merészelik őket, nyilvánvaló – s gondolom, ez így normális és természetes –, hogy kiállok értük.

– Járt már Székelyföldön?

– Jártam sokszor, és boldogan megyek, amikor csak tehetem. Székelyföld nekem Magyarország, különösen 2004. december 5-e óta. Bár itt itthon vagyok, nálatok viszont OTTHON.

Kérdezett: Gyergyai Csaba

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A horvát hadsereg ezredese

Rózsa-Flores Eduardo 1960. március 31-én született a bolíviai Santa Cruz-ban. Apja, Rózsa György, zsidó származású festőművész, egyetemi tanár 1948-ban hagyta el Magyarországot; anyja, Nelly Flores Arias spanyol származású tanár. Rózsa-Flores 1972-ig Bolíviában, majd 1973 végéig Chilében folytatja tanulmányait, a Pinochet-féle katonai hatalomátvétel után a család útja Svédországba vezet, ahol 1973-75 között politikai menekültként élnek.
1975-ben apja a hazatelepülés mellett dönt, a család Magyarországra költözik. Flores a budapesti Szent László Gimnáziumban érettségizik 1979-ben, majd a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára jelentkezik. Három évvel később a leszerelését kéri, és 1984-ben a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára felvételizik; 1989-ben szerez diplomát.
1984-től különböző külföldi hírügynökségek tudósítójaként dolgozik, 1988-tól a La Vanguardia spanyol napilapnak is, amelynek különleges tudósítójaként 1991 júniusában az akkori Jugoszláviába, Horvátország fővárosába, Zágrábba érkezik. A La Vanguardia mellett folyamatosan tudósít a BBC World Service brit rádióadó spanyol nyelvű adásainak is. 1991. augusztus 28-án Eszéken első külföldi önkéntesként jelentkezik a Horvát Nemzeti Gárda soraiba. Részt vesz Szentlászló védelmében és a szeptemberi eszéki csatákban, majd szeptember végén újra Szentlászlóba küldik, ahol megszervezi az Első Nemzetközi Egységet (PIV). Vukovár is állomása Flores frontszolgálatának. Egységét Szentlászló evakuálása és eleste után Eszékre helyezik vissza, ahol a front különböző szektoraiban harcol 1992 nyarának végéig. Közben Flores az akkor már a Különleges Erők parancsnokaként megkapja a horvát állampolgárságot, és Franjo Tudjman horvát elnök őrnaggyá lépteti elő. 1993-ban ezredesi rendfokozatot kap. Front-tevékenysége alatt háromszor sebesült meg.
Rózsa-Floresnek 1994-től hét verseskötete jelent meg Magyarországon, és szerepelt már filmben is.

Ki is az a Carlos, avagy közismertebb nevén: Sakál?

Iljics Ramirez Sanchez, alias Carlos, a Sakál a 70-es, 80-as évek sztárterroristája. 1949-ben született Venezuelában. Caracasban, Londonban, majd Moszkvában tanul egyetemen. Végiglátogatja az arab országokat, végül egy palesztin terrorista felkészítő táborban köt ki, ahol évfolyamelsőként végez. Első akcióját Londonban egyedül követi el, lelövi Ed Seiff milliomost, az angol Cionista Szövetség alelnökét. Bombákkal folytatja, de miután Angliában forrósodni kezd lába alatt a talaj, átköltözik Párizsba. Legnagyobb dobását ’75-ben, a kőolajexportáló országok szervezetének székházában, az olajminiszterek nemzetközi ülésén követi el Bécsben, ahol felfegyverzett terroristacsoport élén hetven túszt ejt el.
Carlos ezután igazi playboyként él, néha „szívességeket tesz Kadhafinak, Szaddám Huszeinnek, Honeckernek vagy éppen Ceauşescunak. A hetvenes évek közepén Magyarországon nyaldossa sebeit, így a magyar kommunista kormány nyíltan megszeg minden olyan nemzetközi egyezményt, amelynek célja a terrorizmus elleni harc volt. Tejben-vajban fürösztik a világ legkeresettebb bűnözőjét, lehetővé téve a halálos akcióit. A 80-as évek vége felé azonban az ő ideje is lejár. Egymásután utasítják ki olyan országok is, mint Irak és Líbia. Végül Szudánban köt ki, ahol az ország vezetői egyszerűen „eladják” a francia titkosszolgálatnak. 2000-ben életfogytiglanra ítélik a francia fővárosban.

Forrás: Székely Hírmondó